Prológus

A szobában, melybe alig néhány perccel ezelőtt került a fiú, elég sötét volt. Hangok szűrődtek be kintről.
- Vigyétek az 1-esbe. Addig megkeresem a lányomat és azt a seggfejt aki vele van. - mondta egy férfi. A fiú úgy gondolta, hogy ő lehet ennek az egész helynek a vezetője.
- Uram, a 146-ost újra elkapták. Mi legyen vele?
- Keress neki egy cellát. Később elintézem. - Az egyik ajtó kinyílt, majd hangos csattanással bezárult. A férfi elment.
Alig telt el fél perc, és világos lett a szobában. A fiú értetlenül nézett fel a három érkezőre. Fekete egyenruhát viseltek, kesztyűt, és fegyvereik voltak. Az egyik gonoszul elvigyorodott.
- Felállni! Végre megkapod azt, ami a magadfajtáknak jár! - A másik két fickó felrángatta őt a földről. Nem értett semmit. Mégis mit tett, amiért ide került?
A másik szoba, ahová vitték, teljesen fehér volt, bútorok nélkül. A helyiségben 3 ember állt. Kettejüket ismerte.
- Márk.....mi folyik itt? - kérdezte a fiatalabb fiút, aki nem nézett rá, de egyik kezét ökölbe szorította, a másikkal egy lányét fogta, aki lehajtott fejjel sírt, és a padlót nézte.
- Sajnálom - mondta Márk, és végre felnézett - nem tehetek semmit.
- Miről beszélsz? Mi az, hogy nem tehetsz semmit? Mi ellen?
- Mindjárt megtudod - szólalt meg most a felnőtt férfi. Ugyanaz, aki azt mondta, hogy ide hozzák be. Aki a lányáért indult.
- Hanna, ő a te....
- Kuss legyen! Valaki, csinálja! Most! - Egy férfi felemelte a fegyverét, és lőtt. A fiú holtan esett össze.
A lány a mellette álló fiúhoz bújt, és zokogásban tört ki.